A 2026–2040 közötti időszakra készült marketingstratégia 23 programmal erősítené Bács-Kiskun ismertségét, a helyi identitást, a vállalkozások láthatóságát és a turisztikai kínálatot.
Kiskunhalason, a Kincsem Kávézóban mutatták be Bács-Kiskun 2026–2040 közötti marketingstratégiáját — adta hírül a Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának hírei. A konferencián a dokumentum fő irányai mellett a megyei márkaépítés és az együttműködés lehetőségeiről is szó esett.
Patkós Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés Fejlesztésekért, Turizmusért és Klímaügyekért Felelős Bizottságának elnöke a közös gondolkodás és az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a rendezvény megnyitóján. Szerinte a konferencián elhangzó tapasztalatok akkor válhatnak hasznossá, ha a résztvevők saját környezetükben is alkalmazzák azokat.
A stratégia fő irányait Magyar Nóra, a dokumentumot készítő Ex Ante Kft. marketing szakértője ismertette. Elmondása szerint a megyei márkaépítéshez nem elég a meglévő értékek felsorolása: az itt élők igényeit és a térségről alkotott képét is meg kell ismerni. A stratégia célja, hogy Bács-Kiskun ismert, szerethető és tudatosan választott desztinációvá, valamint vonzó élettérré és gazdasági környezetté váljon.
A 23 program három célcsoport köré szerveződik: a helyi lakosság, a vállalkozások, valamint a turisták és látogatók köré. A helyieket megszólító kezdeményezések a megyeismeretet, a helyi identitást és a közösségi aktivitást erősítenék. A nagyköveti program az elszármazottak, a visszaköltözők és a véleményformálók bevonását célozza.
A vállalkozói programok között szerepel a társadalmi felelősségvállalás kommunikációjának erősítése, az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatainak fejlesztése, a fi200 üzleti klubok szerepének növelése és a helyi termékek népszerűsítése. A turistáknak szóló kezdeményezések a megye turisztikai értékeinek összekapcsolását, valamint a bor-, gasztro-, falusi, kulturális, egészség- és rekreációs lehetőségek bemutatását helyezik előtérbe.
A dokumentum a 23 programot választható eszköztárként határozza meg, nem pedig kötelezően végrehajtandó feladatlistaként. A megvalósítás sorrendje és üteme a pénzügyi, humánerőforrás- és partnerségi lehetőségekhez igazítható. A megyei önkormányzat elsősorban koordináló szerepet tölthet be, a programokban pedig települések, civil szervezetek és piaci szereplők is részt vehetnek.
Piskóti István professzor, a Magyar Marketing Szövetség Városmarketing Intézetének alapítója és vezetője a marketing 6.0 szemléletéről, valamint a települések és térségek márkaépítéséről beszélt. Szerinte az új technológiai eszközök segíthetik a kommunikációt és a személyre szabott élmények kialakítását, de nem helyettesíthetik az emberi kapcsolatokat. A településmarketing alapja szerinte az ott élők számára biztosított jó életminőség.
A konferencián Baja, Tata és környéke, valamint Gyula turisztikai és közösségi tapasztalatait is bemutatták. Szó esett az identitás és a gasztronómia kapcsolatáról, a partnerségről, a társadalmi felelősségvállalásról, a szakképzésről és a közösségépítésről. A rendezvény műhelymunkával zárult, amely a stratégia megvalósításához kapcsolódó együttműködési lehetőségeket tárta fel.