A TOP Plusz Bács-Kiskunra jutó 107,83 milliárd forintos keretét is meghaladták a benyújtott támogatási igények: 2026. január 8-ig 403 kérelem érkezett összesen 111,07 milliárd forintra. A Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat hírei között közzétett félidei értékelés szerint addig 325 kérelem kapott támogató döntést, több mint 90 milliárd forint értékben.
A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés 2026. szeptember 25-én fogadta el az Integrált Területi Program félidei értékelését. A közölt adatok támogatási kérelmekre és támogató döntésekre vonatkoznak, nem a már elkészült beruházások összesítésére. A program teljes vármegyei kerete közben nem változott, az egyes fejlesztési területek között azonban a tényleges igényekhez és a projektek előrehaladásához igazítottak forrásokat.
A 107,83 milliárd forintos keretből 31,3 milliárd forint az Élhető megye, 10,7 milliárd a Klímabarát megye, csaknem 32 milliárd a Gondoskodó megye, 33,9 milliárd pedig a Versenyképes megye céljait szolgálja. A támogatott fejlesztések között települési infrastruktúra, gazdaságfejlesztés, energetika, közlekedés, valamint egészségügyi, szociális és humán területek is szerepelnek.
A kedvezményezettek és a projektek megvalósításában részt vevők kérdőíves felmérésében a válaszadók 87,9 százaléka úgy ítélte meg, hogy a támogatott tevékenységek illeszkedtek a helyi igényekhez. A kérelmek előzetes tervezhetőségét 90,9 százalékuk értékelte kedvezően, a megyei önkormányzat szakmai támogatását pedig 97 százalékuk tartotta érdemi segítségnek. A közlés nem adja meg a válaszadók számát, ezért ezek az arányok nem értelmezhetők a teljes vármegyei települési kör véleményeként.
Az értékelés a program hátralévő időszakának kockázatait is felsorolja. A dokumentum szerint egyes fejlesztési területeken tartósan nagyobbak az igények a rendelkezésre álló forrásnál, és a finanszírozási, illetve átalányelszámolási rendszer nem minden esetben biztosít megfelelő fedezetet. A még elbírálás alatt álló kérelmek mellett a hazai finanszírozásba áthelyezett projektek is külön kockázatot jelentenek: az operatív program monitoring- és indikátorrendszerében már nem jelennek meg, miközben az értékelés szerint továbbra is terhelik a fejlesztési keretet.
A félidei mérleg a 2028–2034 közötti fejlesztési időszak előkészítéséhez ad szempontokat, de önmagában nem jelent új támogatási keretet vagy konkrét beruházási döntést. A vármegyei önkormányzat szerint a következő ciklusban is fontos lesz, hogy a források tervezése a települések és a térségek tényleges szükségleteire épüljön.