Az elhanyagolt, szőlőt termő kertek és ültetvények tulajdonosait is érintheti az a módosítás, amelyet az Országgyűlés 190 igen szavazattal fogadott el a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezésről. A kérdés Lajosmizsén is felmerült a Szeretünk Lajosmizse Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben, a parlamenti döntésről pedig a Jogászvilág számolt be. A módosítás nem a szomszédok önhatalmú permetezését engedné meg, hanem hatósági eljárással rendezné az eddig külön nem kezelt szőlőtőkék művelését.
Az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat szövege az „egyéb szőlő” fogalmát vezetné be. Ide tartozna minden, a borszőlő-ültetvénynek nem minősülő, a Vitis nemzetséghez tartozó szőlő a védett ligeti szőlő kivételével. Körülhatárolt területen vagy rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén a használónak, ennek hiányában a tulajdonosnak rendeltetésszerűen kellene művelnie ezeket a tőkéket, vagyis védekeznie kellene a betegség ellen és meg kellene akadályoznia a terjedését.
Ha a felszólítás ellenére sem kezdik meg a művelést, a tervezet szerint a hegybíró közérdekű kivágást rendelhet el, amelynek költségét a mulasztónak kellene viselnie. A helyszíni ellenőrzést a hegybíró és a hegyközség választmányának legalább egy tagja közösen végezhetné. A körülhatárolt területen az „egyéb szőlőt” a közhírré tételt követő 30 napon belül be is kellene jelenteni.
A dokumentumban szereplő négyezer méteres szabályt nem lehet úgy értelmezni, hogy a szomszéd automatikusan beléphet vagy kivághatja a másik tőkéit. A négy kilométeres távolság a súlyos kárral fenyegető helyzet megállapításának egyik feltétele lehet olyan esetben, amikor a határozatot hirdetmény útján közlik vagy kézbesítettnek minősül; az azonnali végrehajtásról továbbra is hatóság dönt.
A helyi jelentőséget erősíti, hogy a Nébih szeptember 23-i tájékoztatója szerint szeptember 18-tól Bács-Kiskunban is drónokkal keresik a fertőzésre utaló tüneteket, és a kórokozó már mind a 22 magyar borvidéken jelen van. A hivatal szerint a betegség emberre nem veszélyes, de ismert gyógymód nincs ellene; a védekezés a fertőzési források felszámolására és a terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni fellépésre épül.
A parlamenti elfogadás önmagában még nem teszi alkalmazandóvá az új kötelezettségeket. A törvényjavaslat szerint a rendelkezések a kihirdetést követő harmadik napon lépnének hatályba, ezért a kihirdetés és a pontos hatálybalépési dátum ellenőrzéséig nem állítható, hogy már megkezdődött volna a 30 napos bejelentési vagy művelési kötelezettség.